Késik a beszéd? Meddig várjunk? Mire figyeljünk?

A beszédfejlődés során csak nagyon tág határokat tudunk szabni a kívánatos ütemnek. A szakirodalmak szerint 3 éves kortól lehet szó megkésett beszédfejlődésről, amennyiben a gyermek nem, vagy nagyon keveset kommunikál. A beszéd késhet familiáris eredet miatt. Ha a nagymamáktól tudjuk, hogy valamely szülő esetében is később alakult ki a verbalitás, akkor örökölt tényező állhat a háttérben. A környezet szerepe szintén nem elhanyagolható. A sivár, kevés beszédpéldát nyújtó milliő hátráltatja a beszédfejlődést. További okok közé sorolhatjuk a hallási eredetű problémákat, az idegrendszeri sérüléseket, és egyéb szervi, főleg beszédszervi eltéréseket, valamint az értelmi sérülést. Fontos, hogy megállapításra kerüljön, mi áll a késés hátterében. A tapasztalatok alapján leggyakoribb ok az idegrendszer éretlensége. Milyen jelek utalnak arra, hogy érdemes segítséget kérni? Ha a kisgyermek már babaként is kevesebbet gügyög, gagyog, hangadása nem elég színes, nem fejlődik folyamatosan, beszédfejlődése stagnál, az első szavak után a további fejlődés megreked, alacsony az aktív szókincse, sok grammatikai hibával beszél, hangadása nehezen érthető. Több alkalommal kerestek már meg  szülők, akik 2 év körüli gyermekük beszéde miatt aggódtak. Sok gyermek az óvodába lépéskor sem beszél még kielégítő mennyiségben, minőségben, de mielőtt kétségbe esünk, érdemes némi türelmi időt hagyni. Ha a többiekhez képest esetleg lemaradással, de saját ütemükben ügyesednek, behozhatják lemaradásukat. A közösségbe kerülés sokszor önmagában is hatalmas fejlődést eredményezhet.   Ha mégis szükséges a beavatkozás, azt érdemes mielőbb, a 3 életév betöltése környékén megkezdeni. A megkésett beszédfejlődés terápiája intenzív kezelés, amely heti több alkalmat kíván meg. Célja a beszédindítás, szókincsbővítés, és a nyelvtani forma rendezése.